Nincs karácsony nélküle. A halászlé, a kocsonya és a beigli mellett az ünnepi menüsor kihagyhatatlan fogása. Vitathatatlan, hogy – bár születtek már kímélő, „lájtos” kreációk – eredeti szándék szerint ez nem egy fitnesz kaja. Akik szeretik (márpedig ilyenek szép számmal vannak) nem is támasztanak efféle elvárást vele szemben.
0 Comments
Nos, ha valaki a címben feltett kérdésre olyan válasszal tud szolgálni, mely a „lecsóhívők” sok-sok „szektára” szakadt tábora valamennyi tagja számára kielégítő lesz, az vélhetően magáénak tudhatja a bölcsek kövét. A különböző irányzatok képviselői késhegyre menő vitában állnak egymással, kompromisszumkészségnek a nyomával sem lehet találkozni ez ügyben. Azt tartják róla a „tót atyafiak”, hogy reggelire remek, ebédre kitűnő, vacsorára csodálatos. Mondjuk, azért egész álló nap sztrapacskát enni alighanem kissé egyhangú lenne, még akkor is ha északi szomszédaink nemzeti étele mégoly sokoldalúan felhasználható is. A nálunk ezen a néven ismert étel felvidéki megfelelője a szlovák köznyelvben bryndzové halušky, azaz juhtúrós galuska. Ám nem keverendő a kettő, mert a sztrapacska egyik fő alapanyaga – a galuskával („leánykori” nevén nokedlivel) ellentétben – mindig a reszelt nyers burgonya. Napjainkban talán nincs is olyan ország, ahol ne ismernék. A világszerte híres nizzai saláta – melyet „szülővárosában” olykor különleges kompozíciók formájában szolgálnak fel, olívaolajjal meglocsolt nyers zöldségek keveréke, kemény tojással és szardellaszeletekkel gazdagítva. Provence vidékén az egyik legelterjedtebb előétel, de uzsonna gyanánt, vagy (pl kánikulában) könnyű főételként, önállóan is jól megállja helyét. EURÓPA LEGNÉPSZERŰBB ÉTELE! Igen csak felkaptam a fejem a hírre, miszerint ezt az igen megtisztelő címet a bolgár saláta nyerte el az Európai Parlament által indított „Európa ízei” Facebook-oldalon 2014. májusában lezajlott szavazáson. Amúgy nincs nekem a végeredménnyel az égvilágon semmi bajom, csupán elgondolkodtam, hogy miféle finomságok jöhettek volna számításba nálam az első helyezést illetően. Ám most a sopszkával ismerkedünk. A legegyszerűbb (és legnagyszerűbb) étkek egyike, melyet – túlzás nélkül – „kismillió” névvel illetett a népnyelv. Legegyszerűbben így nevezhetjük néven: krumplilepény. Persze ez így kimondva olyan snassz, ezért majd alább felsorolom néhány nekem legjobban tetsző ízes népi elnevezését. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ezt az eredetileg két-három összetevőből álló ételt kis fantáziával milyen fejedelmi étekké tudjuk varázsolni. A gyümölcsök régóta szolgálnak desszert alapanyagként is. Anno nagyon kedvelt volt például a kemencében sült mézes dióval töltött alma. Persze nem csak az alma alkalmas, mert számtalan más gyümölcs is megfelel erre a célra. Az egyik legegyszerűbb elkészítési mód, ha csinosan „felöltöztetjük” őket: „viselhetnek” köntöst, pongyolát, de akár bundát is. Nehezen tudom elképzelni, hogy manapság egy anyósjelölt főztjét elfogyasztván bármely ifjút olyan (pozitív) sokkhatás érjen, melynek következtében hanyatt-homlok karikagyűrűket vásárolna, és anyakönyvvezető elé citálná a szakácsnő lányát. Létezik azonban egy levesféle, melynek efféle „kerítői” hatást tulajdonítanak. Egy valódi francia klasszikus. Három történelmi személy is érintett a finomság kapcsán: mindenekelőtt a húsos-karfiolos étel névadója Madame Dubarry, azután Béchamel márki, valamint az ínyenc államférfi, Mornay úr a mártás ürügyén. Úgy gondolom, aminek létrejöttében ennyi „nagy ember” működött közre, az csakis pompás lehet. tudtuk meg egykoron Demjén „Rózsi” nótájából. Hittük is meg nem is, komolyan talán csak a hollandok vették az információt, lévén, hogy ők a sajtot reggeltől estig eszik. A Bergendy sláger hallatán azonban „sajtország” lakói megnyugodhattak, hogy a készletek kifogyhatatlanok. Egy legenda szerint arab pásztor találta fel a sajtot, ám valószínűbb, hogy különböző népek egymástól függetlenül lelték meg a sajt előállításának módját. A sajtok préselésére használt eszközök feltalálása Rómának köszönhető. Korábban a kővel és más nehezékkel készült sajtok általában ferdére sikeredtek. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Haltepertő és halfüle Archives
December 2015
Cimkék
All
|